Ez tökjó énekelhetnénk
“Oly furcsák vagyunk mi emberek,
Az egyik szemünk sír, a másik nevet,
Egymásról azt hisszük boldog talán,
S irigykedünk egy-egy vidám szaván.
És nem vesszük, ó dehogy vesszünk észre,
Hogy könnyek égnek csillogó szemébe.”
Amaránt folyók. Emeráld egek. Nézzetek rám, jáspis tölgyek levéli közt hullajtom ametiszt könnyemet.
Mint az ősz utosó fája úgy hullajtja egyneként levelét a remény. Csalfa remény. Vak remény… Remény hogy az emberek változhatnak, hogy lehetnek toleránsak, lehetnek önzetlenek s túl lépnek saját árnyuk felett, elfelejtik hogy milyen irigyek és kapzsik is tudnak lenni.
Démonjaitokkal éltek démonjaitoknak…. mikor lesztek szabadok végre? Mikor veszitek észre magatok?
Sohasenem szerettem volna hogy megöleljen valaki, úgy mint most. Sírni akarok. Sírni. S hogy valaki annyit mondjon…
Sírj! Zokogj! Bújj!
Bújj.
Hozzám
Ha elveszetnek látsz mindent amiben hittél, ha elhalványul minden aminek örülnél, ha éleskarmok vájnak szíveden árkot…csak gyere és bújj, én is látom amit látsz.
Ma érettségizem kémiából. A legnagyobb félelmem hogy nem találok oda.
It might be hard to be lovers
But it’s harder to be friends
Baby, pull down the covers
It’s time you let me in
Maybe light a couple candles
I’ll just go ahead and lock the door
If you just talk to me baby
Till we ain’t strangers anymore Tovább »
Te ugyanúgy akarsz, ahogy én téged,
És éjjel az ágyban is ugyanazt érzed.
Én látom a szemeden, ha nem is mondod;
Őrültek vagyunk és nem bolondok! Tovább »
“Ott egy pók a falon.”
“Ott egy hernyó a falon”
Azt hiszem állatkertet nyitottunk a konyhában.
And we know its never simple,
Never easy.
Never a clean break, no one here to save me.
Youre the only thing I know like the back of my hand,
And I cant,
Breathe,
Without you,
But I have to,
Breathe,
Without you,
But I have to.
We were both young when i first saw you
I closed my eyes
And the flashback starts
I’m standing there
On the balcony in summer air Tovább »
Musical dalom:
Elisabeth: Was für ein Triumph!
Tod: Mein Triumph!
Elisabeth: Welch ein Fest!
Tod: Mein Fest!
Elisabeth: Ich hab die Feinde überwunden.
Tod: So änderst du den Lauf der Welt
in meinem Sinn,
So eng sind wir verbunden
Elisabeth: Ich tu’s nicht für die Welt.
Tod: Nicht für die Welt.
Elisabeth: Nur für mich!
Tod: Für mich!
Elisabeth: Jetzt hab ich meinen Weg gefunden.
Tod: Sie haben über dich gelacht,
doch jetzt hast du dich durchgesetzt
und sie besiegt!
Tovább »